Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög. / Heinrich Heine/
komplex személyiségemre 1979. -én 21:45 kor sütött rá a hold Budapest egyik kórházában. Szüleim nagy örömére bátyám után lányként. Mára elméletileg kiforrott egyéniségként, barátaim szerint látens szőkeként élem életem immár közel 32 éve… Gyakorlatilag -eddigi és ahogy a tapasztalat mutatja várhatóan a további életem történéseit- egy folytatásos teleregény állandó főszereplőjeként élem meg, időnként igen naívan rácsodálkozva a nagyvilágra. Rövid állapot jelzésem a közelmúlt eseményeit tekintve: egy darabig -talan, majd Istennőből ember lettem Én, jelenleg pedig boldog Angyalként funkcionálok… A környezetem viszonylag jól bírja a gyűrődést, sőt akadt egy bátor férfi aki hamarosan lesz olyan vakmerő hogy megpróbál velem együttélni:) szerintem nem fog unatkozni…
…időközben botlás nélkül átléptük az összeköltözés küszöbét.. és Én sem unatkozom:))))
