Minden alkalommal, mikor sütiről van szó eszembe jut a híres nevezetes napközis piskóta. Szerintem az egyik legfinomabb édesség, ami létezik. Ezt csak az tudja megerősíteni, aki maga is volt napközis. Több helyen is próbálkoztak megvalósítani a “fílinget”, de esélytelenként csúfos kudarcba fulladva vették tudomásul, hogy nem jött össze. Szívás! Aztán szép sorban eszembe jutottak azok a dolgok, amiket csakis a napközisek tudhatnak magukénak. Minden iskolai ünnepkor a gyümölcsleves, rántott hús tört krumplival, ééééés az elmaradhatatlan ivólé. Nagy boldogság volt amikor megláttuk a tálcán a poharakat. A szemfülesebbek megnézték melyik pohárban van 1-2 cl többlet és már vették is magukhoz azt a poharat.  Élénken él emlékeimben a paradicsomos húsgombóc krumplival, ami valahogy mindig finom volt, a borsófőzelékről, és a krumplifőzelékről ne is beszéljünk. Azóta sem ettem olyat.  DE van még egy rejtély amit talán soha nem tudunk meg: a napközis TEA készítése. Talán jobb is. hogy nem tudjuk hogyan, és miből….  Mégis gyötör a kíváncsiság, így ezúton várom minden kedves olvasó receptjét, ami megüti a szintet az általam említett ételekről. Garantáltan kipróbálom őket, és fotókkal bemutatom a nagyérdemű közönségnek!  Amennyiben sütiségem miatt nem járok sikerrel, azt úgy is észreveszitek:)  Szóval ide a receptekkel!

7 hozzászólás ehhez “Legenda a napközis piskótáról”

  • Marcsi írta:

    állítólag ezeknek a kajáknak – persze az iskolatejet kivéve – az a titkuk, hogy naaaaaagy mennyiségben készülnek… nem tudom, ennyi adagot még sosem főztem egyszerre 🙂
    Béka, szerintem azért nem volt attól a tejtől bajod, mert az még látott tehenet, amit mostság lehet kapni, az meg nem, max. a dobozán – ha van rajta…

  • Odin írta:

    Piskótára én sem emlékszem, ez talán már a koromra fogható, de a dobozos tej kiflivel vagy óriás kiflivel felejthetetlen, az első kiflit 40fillérért vettem, az első iskolatejet 80fillérért, a kakaót 1.20-ért, óriás kifli 1.20 szintén, eleinte 2forinttal jártam suliba. Az “olaszos” kenyér, lekváros bukta volt hetente többször is reggelire vagy uzsonnára, a húsos kajákat már akkor sem csíptem ebédre, többnyire mócsing volt, persze azért szinte mindig, mindent megettünk.

  • Böczike írta:

    Szia Dorc!

    Kezdeném avval, hogy Boldog Új Évet Kívánok!!! mivel sajnos elég régen jártam erre! Receptekkel nem szolgálhatok, de azért elmondok valamit, hogy had irigykedjél egy kicsit! 🙂 Szeptember óta Emmám nem főz hétközben, hanem éthordóban hordjuk az ebédet az iskola konyhájáról! Konyhán a több tíz év alatt többször cserélődött már a személyzet, de az ételek csodálatos íz-zamatvilága megmaradt! Mivel sokat túlórázom, nekem este van az ebéd 🙂 de alig várom, hogy hazaérjek, evés közben becsukjam a szememet, és olyan mint ha most is iskolás lennék és ott ülnék a sok gyerekkel a suli étkezőjében! Én sem tudom, hogy hogyan csinálják, de nagyon jó! Persze evvel nem azt akarom mondani, hogy Emmám rosszul főz! Most tessék irigykedni!!! 😀 😀 😀

  • Vörös Démon írta:

    Nem tudom, nekünk soha nem adtak napközis piskótát, ellenben a teát én is imádtam és fogalmam sincs, hogy csinálják… vagy miből 😉
    A kórházban ugyanolyan finom tea van, a következő térdműtétemnél megkérdezem a receptet 😀
    A középiskolai menza kaja viszont annyira borzasztó volt, hogy utána mindig sós kenyeret ettünk, annyira keveset bírtunk enni belőle 🙂

  • lancelotbeka írta:

    Én ingerszegény környezetben nőttem fel, nem voltam napközis, kulcsos kölök voltam…
    Viszont voltam katona és a reggeli forró és édes tejet azóta sem tudom feledni. Érdekes módon, attól nem kellett azonnal a wc-re rohannom, pedig a tej általában lórúgásként hat a gyomromra.

  • dorc írta:

    Drága Marcsi, emlékszel hozzá a dobozos iskolatejre? Maga volt a mennyország.

  • Marcsi írta:

    Nem recepttel, hanem még néhány kajaötlettel szólnék hozzá: például a mindig csomós, mégis híg tejbegríz, azóta sem ettem olyan finomat. Valamint a nálunk technokolos kenyérként elhíresült vajas-baracklekváros kenyér, amit számunkra megfoghatatlanul vágtak négyzet alakúra úgy, hogy még a héja is rajta volt alul és felül 🙂

Hózzászólás írása