Mindig eljön az a pillanat mikor az ember fia, de leginkább lánya valami újat álmodott meg a lakást illetően. Jobb esetben kigondolja, megtervezi, megveszi, és gyönyörködik. Esetleg, egy kiadós szex után felvezeti élete párjának, hogy unja a régi csillárt,és a karnis sem tetszik.

Na de mi a helyzet akkor mikor az ötlet adott, de egyedülálló látens szőke Nőként tengeti valaki a napjait? Álmaim mellé egy csepp kreativitást, és néhány jó barátot is tartalmazott a listám. Az utóbbi kellék igen fontos, mert egy melegszendvics parti fejében igen lelkesen tudnak segíteni akár a festésben, vagy a szőnyeg / padlószőnyeg leterítésben, és a Nők számára felfoghatatlan lapra szerelt szekrények, bútorok összeszerelésében.  Minek ide szaki? Sokkal jobb időtöltés, és igen jól szórakoztunk. Elhitetitek, tapasztalatból beszélek. Pár éve a költözésemkor  a hely, és az elgondolás maga volt a tökély, de pénz hiányában a minimalista stílussal kezdtem az újjá születést.  A falak színét gondolatban tudtam, de mikor a festék kiválasztásához került a sor belebonyolódtam. Az a rengeteg szín, és azok árnyalata… Kértem a barátnőmet jöjjön el velem kiválasztani azt a színt amit egymagamban nem unok meg túl hamar. Az üzletben beadtuk, hogy színtévesztő vagyok, és Kri  segít nekem kiválasztani a tökéletest:) Gondolhatjátok, mikor a lehetetlen színek megannyi variációját nézegettem úgy mintha értenék hozzá. A festés jó buli volt hárman- négyen, néha többen, de mindig voltunk a lakásban.A vacsit és az italokat a káosz közepette stílusosan tálaltam. Ki a lépcsőn, más a földön talált helyett a kajálás idejére. Később vettük csak észre, hogy a radiátorok mögött kimaradt a festés, de az már ott, és úgy maradt.  Még mindig mosolygok rajta, mikor észreveszem A bútoroknál jól körbe néztem, hogy mit, és honnan. A képzeleteimből nem engedtem, a pénztárcám pedig nem volt túl kompromisszum képes, így maradt a net.  Aukció figyelő lettem. Jó dolog. Amit valaki megun, azt felteszi, és amennyiben kell neked már viheted is. Az eredeti ár töredékéért lehet tied a kiszemelt tárgyak halmaza. Viszonylag hamar kipipálhattam, a festést, padlószőnyeget,és a bútorokat.

Ültem a lakásban, és hiányzott még valami. A lényem. Valami ami a stílusomat adja vissza annak aki belép a szobába. Következett a boltok százainak látogatása. Egy gondom volt ezekkel. Szintén nem a pénztárcámhoz mérten árulták a dolgaikat. Menekültem vissza a nethez tárgyakat, kiegészítőket és ötleteket merítve. A kreatív hobbi boltokat, és a kiárusításokat sem vetettem meg. Több órát mojoltam, mire saját kezűleg megalkottam a díszítéseket. Szalagok, kövek, ragasztható színes kütyük, gyertyák, festhető cserepek, és még ki tudja mennyi mindent vettem, és ötleteltem mire kész lett. Végre olyan amilyet megálmodtam, negyed annyi pénzből.

Nagyságrendileg három évig imádtam a lakást, mikor egy nap arra ébredtem, hogy meguntam… Egy régi szekrényt elcseréltünk, a díszpárnákra új huzat került, függönyt lecseréltem, a régit elajándékoztam, és néhány plusz kiegészítő került a szabad polcokra. A lelkem ismét boldog, hogy meddig? Ki tudja… majd míg egy reggel arra ébredek, hogy nem tetszik a fal színe:)

Ez a bejegyzés a TeszVesz blogger versenyén indul:
www.teszvesz.hu/bloggerverseny
Jelentkezz Te is!

 

Hózzászólás írása